2013. március 18., hétfő

1.rész Suli

-Lisa!! Kelj fel, elkésel az iskolából!!-szólt be anya a szobámba.
-Öhmm oké....-nyögtem. Örülök, hogy legalább ennyire tellett. NEM vagyok oda a suliért. Mindig a délutánokat várom,mert mehetek táncolni....Ja teljesen elfelejtettem...a nevem Lisa Dobrev. 18 éves Londoni csajszi vagyok, akinek lételeme a tánc. Nagyjából ennyi...Nem!! még valami. A barátnőmmel, Bekki Stone-nal élünk halunk a One Direction-ért. :) Na de ideje volt már felkelni ezért kigurultam az ágyból és a szőnyegen kötöttem ki. Felálltem és beslattyogtam a fürdőbe tusolni. Végezve kibotorkáltam a szekrányem elé és goldolkoztam. Végül e mellett döntöttem:

Nem nagy szám de nekem megfelel. Vissza robogtam a fürdőbe és felkötöttem a hajam, majd egy halvány sminket kreáltam magamnak. Lementem a lépcsőn és leültem a konyha asztalhoz. Anya egy tál müzlit tolt elém, amit hamar el is tüntettem. A reggelimmel végezve a tányéromat besüllyesztettem a mosogatógépbe, majd felrohantam a táskámért.
-Kicsim! Ma elmegyek itthonról és csak 3 nap múlva jövök haza.-jelentette ki anya miután leértem.
-Csodás...-morogtam az orrom alatt, de pechemre meghallotta.
-Sajnálom, de ez van, ezt kell szeretni!
-De anya nem igaz, hogy mindig csak téged küldenek el?! - felpattantam és kisiettem a hárból. Pont a kapunk elött botlottam bele Bekki-be.
-Na mi van?-nézett rám értetlenül.
-Anya megint elmegy!-morogtam
-Ez azt jelenti, hogy?
-Hogy csak 3 nap múlva jön haza.
-Ez azt jelenti higy?
-Hogy egyedül leszek otthon.
-Ez azt jelenti hogy?
-Buli van csajsziiiii!!-Kiáltottam el megam. A beszélgetés közbe elindultunk, és már majdnem a suli előtt voltunk. Bementünk a termünkbe, ledobtuk a cuccunkat és elkezdtünk dumálni. Nem vettük észre, hogy közbe a tanár is bejött, igy kaptunk rendesen. A nap folyamán nem történt semmi érdekes, és csak 4 óránk volt megtartva. Azt reméltem, hogy sziesztázhatok, de helyette berendeltek táncra, mert valami igen fontos mondani valója van Adam-nek. Hazaugrottam a cuccaimért, és rohantam is. Az épület előtt olyat láttam, amiről álmodni sem mertem...

2 megjegyzés: