4. rész Repülő út

         

          *pár óra múlva*

-Ugye nem zuhanunk le?-kérdeztem mikor megrázkódott a gép.
-Dee mind itt veszünk!-mondta teljesen komolyan Louis. Harry nekiállt röhögni, mire hátba csaptam. Ja igen, el is felejtettem mondani, hogy mellé kerültem a gépen.
-Aú! Ez mire volt jó Miss...
-Ha kimered mondani, kapsz még!- fenyegettem meg.-Na meg aztán nevem is van.
-Öhh...mi is a neved?
-Nagyon vicces! De amúgy Lisa!-mondtam erősen gesztikulálva. A kijelentés után az ablak felé fordultam, és betettem a fülesemet. Valamikor el is aludhattam, mert arrra keltem fel, hogy valaki játszik a hajammal. Mikor kinyitottam a szemem, láttam, hogy Harry vállán van a fejem. Gyorsan elkaptam onnan és felálltam. A mosdó felé vettem az irányt, hogy rendbe szedjem magam. Miután beértem, kifésültem a hajam, és késznek nyilvánítottam magam. Kimentem, és láttam, hogy Harold felpakolta a lábait a helyemre.
-Azokat vedd le onnan!-néztem rà szigorúan. Alig mondtam ki, még jobban elkényelmesedett. Sóhajtottam és megindultam egy üres hely felè.

-Kérem csatolják be az öveiket, megkezdjük a leszállást!-hallottam a hangszóróból a kapitány hangját. Úgy tettem, ahogy kérte. A továbbiakban erősen markoltam az ülés karfáját. Nagyon megkönnyebbültem, amikor leszálltunk. Az elsők közt hagytam el a gépet. A pályaudvaron több lány is ácsorgott. Ha jól sejtem, a fiúkat várták. Igazam lett. Alig szálltak le, megrohamozták őket. Nem sokára megjelentek a testőrök is, és elhessegették a rajongókat. A srácok adtak néhány autogrammot, és készítettek képeket. Én addig odébbhúzódva vártam.

                    * Harry *

Reggel elsőként készültem el mindennel. Nem tudom miért voltam ilyen izgatott. Pontban fél kilenckor elindultunk Flegmacica házához. A skacok engem küldtek, hogy jelezzek neki, hogy jönni kéne. Csöngettem és nemsokára megjelent az ajtóba a szőkésbarna feje.
-Jön Miss Flegmacica?-tettem fel a kérdést.
-Nem!-na ettől a kijelentésétől megilyedtem, de amikor kihozta a bőröndöket megkönnyebbültem. Míg becsukòdott addig felkaptam két bőröndöt beraktam a kocsiba, és beültem. Nemsokára Fegmacica is caatlakozott. A gépet csak késve értük el. az út első felébe a fiukkal ökörködtünk.
-Ugye nem zuhanunk le?- kérdezre a mellettem ülő személy.
-Dee mind itt veszünk!- hülyült Louis. Ennél a kijelentésénél nem tudtam tartani magam, felröhögtem. Ne tudjátok meg, mennyire megijedtem, mikor Flegmacica hátbavágott.
-Aú ez mire volt jó Miss...
-Ha kimered mondani kapsz mèg!-fenyegetett meg-na meg aztán nevem is van!-tette hozzá
-Öhh...mi is a neved?-tettem fel a kérdést, mert tényleg nem tudtam.
-Nagyon vicces! De amúgy Lisa!-fordult kifele.Na most meg mi a baja? Egy darabig néztem, de egyszer csak rádőlt a vállamra. Bealudt! Olyan aranyos volt igy. Unalmamba a hajával játszottam. Miután felébredt és észrevette hol van, felállt és elvonult. Mivel nem volt itt gondoltam kényelembe helyezem magam, ezért felraktam a lábaim a helyére.
-Azokat vedd le onnan!-parancsolt rám. Válaszul csak jobban elhelyezkedtem. Azt reméltem, hogy igy najd rám ül, de tévedtem. Elment egy üres helyre. Nemsokára megkezdődött a leszállás és Ő az első közt hagyta el a gépet. Én bevártam a többieket és csak ugy szálltam le. Sajnos tudták páran hogy jövünk, ezért letámadtak. Mi osztottunk pár autogrammot és képekre pózoltunk. Lisa csak odébb vonulva nézett minket....